Azt a rossz hírt kell közöljem minden Mignon olvasóval, hogy visszatértünk Magyarországra. A sok "remélem még nincs vége a kínai beszámolók sorának" komment után kicsit nehéz is újra nekikezdeni...
Egy régi és örök nyári kedvenccel indítom újra a magyar sort. Minden nyáron legalább egyszer hozzáfogok barackos, majd szilvás gombócot gyártani. Az első adag után meg kell mondjam, hogy nem is olyan ördöngőség, mint ahogy az elején fáztam tőle. Ha megvan a krumpli összetörése, már könnyen megy az egész.
Amióta az eszemet tudom, ez az (egyik) kedvenc ételem. Középső csoportban 17-et pusztítottam el belőle. Mosta csak 4-5 sikerült. Hozzáteszem, a gombócban nem volt hiba!
Hozzávalók: 60 deka főtt, áttört krumpli, 20 deka liszt, 2-3 deka zsír / margarin, só (van aki 1 tojást is tesz bele), kb 1 kiló barack (lehetőség szerint kisebb, én nagyobbat kaptam, ezért félbevágdostam őket), kristálycukor a barackhoz, olaj, zsemlemorzsa a hempergetéshez
A krumplit héjában megfőzzük, és amíg még meleg, meghámozzuk. Krumplinyomóval áttörjük.
A titok most jön: meg kell várni, amíg teljesen kihűl. Ha ez megtörtént, összegyúrjuk a liszttel, a zsírral és a sóval. Lisztezett deszkán kinyújtjuk, és négyzeteket vágunk a kinyújtott tésztából.
A barackot felezzük el, és ha még így is nagy, vágjuk megint félbe. Töltsük meg egy kiskanál kristálycukorral és tegyük a tésztanégyzetek közepére. Hajtogassuk a barack köré a tésztát, úgy hogy a lehető legkevesebb tészta felhasználásával jussunk gombócokhoz, a leeső hulladékot, aztán újra begyúrhatjuk.
Nekem ekkora mennyiségből 26 gombócom lett.
Egy nagy lábosban forraljunk fel sós vizet. Amíg a víz felmelegszik, egy nagy fazékban olajon pirítsuk meg a zsemlemorzsát. A lobogó vízbe egyszerre csak kevesebb gombócot tegyünk, majd ha már feljöttek a víz tetejére és pár perce már ott úszkálnak, szűrőlapáttal áttehetjük őket a prézlibe. Megforgatjuk őket és félretesszük.
Porcukorral tálaljuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése