2010. szeptember 15., szerda

Kürtőskalács

Gyerekkorunkban minden nyáron volt Visegrádon kürtőskalács sütés. Mindannyiunkban édes emlékeket ébresztett, ahogy a tűz mellett vártuk, hogy elkészüljön a kürtőskalács, és bár az összes ujjunk leégett, téptük ki egymás kezéből a forró tésztát.
Jó tíz évvel az utolsó után, most felnőttek nélkül próbálkoztunk.
(Igazából ennek a bejegyzésnek is a Dunabogdány vagy még inkább a Visegrád gasztrohoz kéne tartoznia. )

Hozzávalók (kb 10-15 fős társaságra a duplája kell): 1kg liszt, 2 egész tojás, 4 tojás sárgája, 12 evőkanál olvasztott vaj, 12 evőkanál porcukor, 2 cs. szárított élesztő, 1 kávéskanál só, 1/2 liter meleg tej
a kenéshez: kb 25 deka vaj felolvasztva, kristálycukor, dió

Akkor a legjobb, ha minden hozzávaló szobahőmérsékletű. A liszt közepébe mélyedést csinálunk, belerakjuk a tojásokat, cukrot, sót, az élesztőt és egy kis tejet. Ha porélesztőből csináljuk, nem kell előtte felfuttatni, ha simából, akkor ajánlott. Elkezdjük gyúrni a tésztát. Folyamatosan rakjuk bele a maradék langyos tejet. Elég sokáig kell dagasztani, egészen addig, hogy már nem ragad hozzá se a kezünkhöz, se az edény falához. Amikor már jó ruganyos állagú, akkor bele lehet rakni az olvasztott vajat és azzal is egy kicsit dagasztani.

Cipót formázunk belőle (ettől egy kicsit lágyabb lesz a tészta állaga, hogy cipót gyúrjunk, de valami olyasmi formát), megszórjuk liszttel és meleg helyen a duplájára kelesztjük. Erre kb. 1 óra kell.
Lisztezett felületen kis adagonként fél-egy cm vastagra nyújtjuk, és derelyevágóval a képen látható módon hosszú csíkot készítünk belőle.


A kürtőskalács sütő fát (mi Erdélyből szereztük be, itthon nem tudom honnan lehet), előmelegítjük a parázs felett. A meleg fát megkenjük olvasztott vajjal.
A következő művelet 3 személyes: egyvalaki lassan tekeri a fát, a másik adogatja a tésztát, a harmadik pedig tekeri fel a fára a tésztát egyenletesen egymás mellé. Ha a fa tetejére értünk a tészta végét az előző sor alá dugjuk.


A kezünkkel kicsit megnyomkodjuk, hogy összeálljanak a csíkok.
Megkenjük egy kis olvasztott vajjal és belehengergetjük kristálycukorba.

Mehet a parázs fölé, ahol folyamatosan forgatni kell, mert nagyon konnyen megég.
Ha már félig kész, és a cukor rákaramellizálódott a tésztára, belehempergetjük durvára vágott dióba. Ezt is rápirítjuk és már húzhatjuk is le a fáról.