2009. december 26., szombat

Karácsonyi narancs puding


Nem tudom mikor fogunk ott tartani, hogy a karácsonyi menüt még az ünnepek előtt elkészítsük blogolási céllal, ráadásul olyan időben fejezve be a fogásokat, hogy télvíz idején is le lehessen fotózni őket. (fotózásban nem annyira jártasaknak: ez napos idő esetén is kizárólag délután három előtt lehetséges...) Ha azt nézem, hogy idén MrBean féle pulykát csináltam csekély 10 órai sütőben tartózkodással, legjobb esetben is hajnal 5-kor kéne a sütőt begyújtanom... Hát lehet, hogy többek között ezért nincs sok karácsonyi posztunk, de hogy mégse maradjon ki a bejglik, halak, pulykák ideje a posztok közül, itt egy bár eredetileg karácsonyra szánt narancs puding, amit azonban bármikor elkészíthetünk a téli hónapok alatt. A decemberi Olive-ban találtam. Mivel gőzben sül egyáltalán nem száraz, hátha még a whiskys, tejszínes karamellmártást is rácsurgatjuk....hmmmmm


Hozzávalók: 4 narancs, 22 deka vaj, 22 deka porcukor, 26 deka sütőporos liszt, 4 tojás, 10 deka dió durvára vágva
a szószhoz: 25 deka cukor, 5 deka vaj, 3 felesnyi whisky, 6 ek tejszín (vagy több)

A szósszal kezdjük: Egy kis lábasba szórjuk bele a cukrot és öntsünk rá annyi vizet, ami épp ellepi. Várjuk meg, míg a cukor feloldódik, majd két narancs felszeletelt karikáit tegyük bele a cukorszirupba 6-8 percre főni. Ha készen vannak, csepegtessük őket le, és tegyük félre a sziruppal együtt.
Most kezdjük a pudingot. Reszeljük le az egyik narancs héját. A két megmaradt narancsot vágjuk félbe, majd a cikkeket is fejtsük szét, és próbáljuk kikaparni a narancs húsát a gerezdeket elválasztó hártya nélkül. (én azért nem keseredtem el, ha nem sikerült tökéletesen a művelet)
Habverővel keverjük össze a tojásokat, vajat, a cukrot, a sütőporos lisztet és a narancshéjat. Fakanállal keverjük bele a narancsdarabokat és a diót is.
Vajazzunk ki egy nagy (kb 2 literes) hőálló tálat, majd a kandírozott narancsszeleteket rendezzük el az edény falán. Öntsük a pudingot a tálba és simítsuk el a tetejét, majd terítsünk rá egy réteg sütőpapírt.
Állítsuk bele a tálat egy nagy fazékba vagy egy mégnagyobb hőálló tálba, majd öntsünk forró vizet a külső tálba úgy, hogy a pudingos tál feléig érjen. Fedjük le a pudingot egy jól záró fedővel, majd rakjuk közepesen meleg (170 fok) sütőbe 2 órára. Ha a víz közben elpárolgott, pótoljuk.
Miközben sül a puding térjünk vissza a szószhoz. Tegyük vissza a tűzre a cukorszirupot, majd karamellizáljuk addig, míg a aranybarna nem lesz. Húzzuk le a karamellt a tűzről, majd adjuk hozzá a vajat darabonként (vigyázat, nagyon köpköd). Visszatéve a tűzre mehet bele a whisky és a tejszín is. Rotyogtassuk 2 percig.
A pudingot tálalás előtt pihentessük 5 percig, majd nagy szeletekbe, tejszínhabbal és jó sok szósszal tálaljuk.

2009. december 15., kedd

Wang új étterme - Gizella utca

Más években kábé ilyenkor szoktam nekilátni a téli ázsiai utunk szervezésének, mely idén természetesen a hasamban lakó kiskomára való tekintettel elmarad. Igyekszem beérni most csak az izekkel.

Mivel egyébként pedig úgy veszem észre, hogy ő is kifejezetten rajong az egzotikus kajákért, nem nagyon tartóztatom meg magamat ilyen téren, így az indiai mellett másik állandó tartózkodási helyem Wang étterme, ahol soha nem szűnő lelkesedéssel eszem minden egyes alkalommal szecsuáni üvegtészta levest (van úgy hogy egymás után kettőt :)), desszertnek meg egy csípős savanyú levest (ezt szerintem terheseknek és másnaposoknak receptre kellene felírni). Szóval ebben az állapotban ért a hír, hogy nyílik Wang új helye, amit azóta vártunk, hogy a Fő utcait bezárta, és a nyitó vacsora ujgur menüsora is klassznak ígérkezett, így hát elmentünk. Az étterem berendezése, ahogy eddig is megszoktuk, semmi különös: egyszerű, tágas és világos, díszítések nélküli, viszont tömve volt, és mivel farkaséhesen érkeztünk, enyhe pánikrohamot is kaptam, mert biztosra vettem, hogy ilyen tömegben nem megy majd flottul a kiszolgálás, engem pedig percek választottak el az éhhaláltól. Fölösleges volt aggódnom, minden olajozottan működött, kaptuk pontosan és szépen a következő fogásokat:


Leves:

Kacsaleves ecetes retekkel

Előételek:
Narancsos csirke
Koktélrák saláta
Ízletes fafülegomba

Rózsaszín ginseng
Gyümölcsízű marhahús
Sült apróhal

Tofumetélt hidegen
Főételek
Pekingi kacsa
Vaslapon sült paprikás marha

Jade rákja
"Ég és Föld” oldalas

Birka ’Gan Guo’ módra
Pikáns csirke Wu Dong tésztával
Kínai kel ’Ming Lu’ módra
Kínai kenyér(saslik)
Báránysaslik
Bei Jing-i pizza
Öt elemű rizs
Kézzel tépett pirított tészta
Édességek
Szezámgolyó

Kókuszgolyó


Az ilyen fix menük előnye egyben hátrányuk is: azaz, csomó dolgot soha nem kóstolnék meg magamtól, de mégis ízlik, viszont van olyan eleme, melyről előre tudom, hogy nem ízlik majd, és tényleg nem. Naggggyon kellemes meglepetésvolt a tofumetélt, mivel zsigerből irtózom a tofu minden fajtájától, ezt soha nem kértem volna magamtól, amivel nagy hibát követtem volna el, mert isteni. Úgyszintén hibátlan az Ég és Föld oldalas (kép), csípős, omlós, rengeteg fokhagymával. Feltétlenül kóstoljátok meg a bej jing-i pizzát - vékony tésztalapok között istenien fűszerezett hagymás darálthús, és a gyümölcsízű marhahúst. A rózsaszín ginseng műfajában leginkább a kimchi-re hasonlít, nagyon finom. Nagyon durván jó a kacsaleves, egyedül meg tudtam volna enni a tizenkettőnknek kihozott fazékkal. A kínai kenyérsaslik jópofa, bundáskenyér bunda nélkül, érdekes. A csirke Wu Dong tésztával bő szaftos, nagyon jó ízű fogás, de csak az kérje, aki biztos benne, hogy nem zavarják a csonttal együtt, látszólag ad hoc helyeken elvagdosott csirkedarabok.

A pekingi kacsa sajnos nem átütő - bár lehet, hogy adni kellene neki még egy esélyt mikor nem kétszázan ülünk egy egyenvacsorán -, meg persze hogy ahhoz hasonlítottuk, amit nyáron ettünk Pekingben, így eleve kevés esélye volt. A mirelit koktélrákból készült saláta sem volt finom (bár én semmilyen formában sem szeretem a mirelit koktélrákot), és nem ízlett a báránysaslik sem, amit eléggé sajnáltam, mert ezt mondák a legautentikusabb ujgur fogásnak. A desszertek olyanok, amilyenek, kínai étteremben nem hiszem, hogy valaha átütő élmény érne minket desszert fronton, de persze soha nem mondd, hogy soha.

Összességében finom volt a vacsora, a kiszolgálás külön pontot érdemel, mindenki menjen és próbálja ki, én is így teszek még párszor. Bár nekem a Telepy utca egyelőre verhetetlen.



Wang étterem
XIV., Gizella utca 46/A.
(061) 251-2959
Nyitva 11:00-23:00