Bangkok Vol. 3.

Első rész – itt, második rész – itt

Bangkokban, ahogy már írtam, minden megvehető, mindent el lehet intézni. Ahol csak 2-3 turista megfordul, már tornyokban állnak a másolt CD-k, DVD-k (egyébként, ha valakinek nincsenek elvi fenntartásai, baromi jó zenékhez juthat fillérekért, a CD-árusok nagyon jó érzéssel követik a legújabb zenei trendeket :-)), de könnyen vehetünk bármilyen hamis igazolványt, nemzetközi diákot, jogsit, diplomát(!) akármit.

Amiből én alaposan bevásároltam, azok a Lonely Planet útikönyvek. Kívülről semmiben sem különböznek az eredetitől, ugyanolyan kötés, fényes borító, a belső oldalak azonban fénymásoltak, az olcsóbb megoldásoknál az illusztrációk is. Mivel elég sokat utazunk, és általában a Lonely Planetet használjuk, nekünk nagyon jó vétel volt darabját 4-5 dollárért beszerezni. Azóta sok országot ezekből a könyvekből utaztunk végig, és nagyon jól beváltak, ráadásul folyamatosan frissítik is a kínálatot az újabb kiadásokkal :-)

Néhány szó a Királyi Palotáról, templomokról és buddhákról. A történelmi adatok minden útikönyv első oldalán szerepelnek, így ezeket nem írom ide. A palota fő látványossága, a színpompás thai építészeti megoldások, kertek és szobrok mellett, a Smaragd Buddha. Igaziból nem smaragdból, hanem jade-ból készült, és mindig az évszaknak megfelelő öltözetben láthatjuk, átöltöztetését hatalmas ceremónia keretében a király maga végzi. A palotába nem engednek be kivágott ruhában, és ezt itt kifejezetten szigorúan veszik. A férfiaknak hosszú (de legalább térd alá érő) nadrág, a nőknek vállat takaró póló kell minimum. A bejáratnál néhány forintért lehet bérelni szárikat, meg bő nadrágokat, de talán senki nem hal bele, ha reggel egyből egy rövid ujjúban indul útnak a bikinifelső helyett :-)

A palota jó hely, hatalmas területen fekszik, így eloszlik a tömeg, amitől könnyen sokkot kaphatunk a bejáratnál, de Bangkok legklasszabb nevezetessége szerintem a Wat Pho, azaz a fekvő buddha temploma. Ennek is hatalmas, gyönyörűen gondozott kertje van, melynek központi épületében fekszik a 46 méter hosszú és 15 méter magas arany buddha szobor. A talpánál ül egy néni, aki 10B-ért ad egy kis tálka aprót, melyet egyesével kell bedobni a végeláthatatlan sorban egymás után következő adománygyűjtő perselyekbe. Ezt én minden alkalommal végigcsinálom :-), nem tudom miért, de imádom hallgatni ahogy a magasból beejtett fillérek csilingelnek az öblös fekete perselyekben. A buddhához csak mezítláb lehet bemenni, a bejáratnál elhelyezett polcon kell letenni a cipőket, papucsokat. (Ha valaki reggel megy, és hajlamos a felfázásra vigyen egy zoknit, mert hideg még a kő. Én a nagy meleg ellenére itt is össze tudtam szedni egy felfázást – mondjuk egyesével bedobálni az aprót legalább egy negyed óra :-))

A nevezetességek környékén rajzanak a tuk-tukos hiénák, akik meggyőzően állítják, hogy a templom/palota/buddha, vagy ahova éppen igyekszünk, az éppen zárva tart, legtöbbször valamilyen buddhista ceremónia miatt, ők viszont nagyon olcsón elvisznek egy másik jó helyre. Na, ezeknek ne dőljünk be, keressük meg a főbejáratot és látni fogjuk, ahogy özönlenek ki-be a látogatók.

A cipőlevételről jut eszembe, hogy nemcsak a templomokba, hanem bizonyos üzletekbe, éttermekbe is illetlenség cipővel bemenni. A rengeteg turista miatt ezek a szabályok lazultak, nem kell mindenhol levenni, de ahol látjuk, hogy a bejáratnál sok papucs sorakozik, oda mi se trappoljunk be cipővel. (különösen gyakori jelenség a szigetek tengerparti éttermeinél).

Bangkok általában tranzitállomásként szerepel a turisták útitervében (legalábbis ritkán hallok olyat, hogy valaki 2 hétre jött Bangkokba). Ide érkeznek a nagy európai járatokkal, aztán innen irány a déli szigetek, az északi városok vagy akár a környező országok, fapadossal ezek is könnyen elérhetők már néhány tízezer forintért. Nagyon jó áron repülhetünk a Bangkok Air járataival akár valamelyik szomszéd országig, akár Koh Samui az úticél. Van egy Discovery Airpass nevű bérletük: ha min. 3 desztinációt veszünk, akkor belföldre 65, a környező országokba 120 USD egy út ára. Nagyon megéri, egyáltalán nem jellemző a késés, és ilyen kedves személyzettel ritkán lehet találkozni. (A thai stewardessek ruhái egyébként szerintem isteniek, nem tudom, a Malévnál ki foglalkozik ezzel, de szívesen figyelmébe ajánlanék egy tanulmányutat. Bár zárójelben megjegyzem, mehetne az illető a világ bármely pontjára körülnézni, mert a malévos egyenruhánál rondábbat és lehangolóbbat, életemben nem láttam. Maga a ruhában manifesztálódott kommunista rezsim :-)).

Van még az Air Asia nevű fapados légitársaság, ez is jó, ha időben foglalunk, hatalmas kedvezményeket lehet kifogni, de az ő központjuk Kuala Lumpur, így a Bangkokból viszonylag kevés célállomás érhető el. Mindkét esetben bátran foglaljunk a neten, megbízható rendszerük van, nekünk soha semmilyen problémánk nem volt.

Van aztán, aki úgy dönt, hogy akár spórolásból, akár kalandvágyból éjszakai vonat, vagy busz útra vállalkozik. Ezeket a neten nem tudjuk lefoglalni, valamelyik helyi utazás-szervező segíthet (mint írtam tele van velük a KhaoSan road), ezek is megbízhatóak, az árakra azért figyeljünk, ne vágjanak át túlságosan. Félelmetesen kidolgozott profi rendszerük van, induláskor az úticélnak megfelelő színű matricát ragasztanak az utasra és minden átszálláskor nyomon követnek, irányítanak, nem lehet eltévedni :-). Ők foglalkoznak a Bangkok környéki túrák szervezésével is, korlátlan számú variációt kínálnak, ha olyan látnivalókhoz szeretnénk eljutni, mint a Kwai folyó, az úszó piac, vagy esetleg egy tigris farm.

Ezen kívül vannak menetrend-szerinti autók az olyan népszerű célpontokhoz, mint Angkor (Siem Riep), vagy Laosz nagyobb városai, ezek elég baráti áron elérhetők, de azért gondoljuk végig, hogy tíz-egynéhány órát esetleg a platón rázkódva tölteni, az belefér-e még a komfort zónánkba.

Az éjszakai vonatútról írok majd részletesen a szigetekről szóló posztban.