Ez egy megint csak egy átlagos hétköznap.
Én: Szia Drágám, én elindultam (igen, egy újabb telefonbeszélgetés)
Ő:… én még nem vagyok kész….
Én: Ezt valahogy gondoltam…, milyen volt a napod?
Ő: Borzalmas.
Én: Megyek vásárolni, van valami kívánságod? Mi legyen a vacsi?
Ő: Hát, őőőőő, rád bízom, most nincs semmi ötletem (soha, soha de soha nincs ötlete)
Én: mégis, nincs valami, amit ennél? 365 napból legalább egyszer mondhatnál valamit, bármit, néha egészen nagy segítség lenne…
Ő: nekem mindegy… igazából nem tudom, most mennem kell…
…Én meg ott maradok megint ötlet nélkül, mert persze én is egész nap dolgozom, és bárcsak tőlem kérdezné meg valaki, hogy mi legyen a főzés aznap este…
Aztán tíz perc múlva, mikor már a Spárban kapom a hisztériás rohamot (amit vennék az nincs, ami van, ahhoz nincs kedvem) akkor jön egy sms: SPENÓT?
Hm. nem is hülység.Hideg is van, a szél is fúj. Legyen akkor leves.
Hozzávalók: 30 dkg kelkáposzta, 4 marék friss spenót, 20 dkg nagy szemű fehér bab, 1 fehérrépa, 5 dkg zeller,
Kevés vajon megpároljuk a felkarikázott póréhagymát, pár perc pirítás után rádobjuk a feldarabolt kelkáposztát, és a fehérrépát és zellert. (aki idegrohamot kapna a kelkápsoszta hallatán, annak megnyugtatásul modnom, hogy a leturmixolás után nem azonositható az ize...) 10 percig pirítjuk a zöldségeket együtt, aztán felöntjük vízzel, jól megsózzuk és puhára főzzük őket. Összebotmixerezzük az egészet, ízesítjük, felforraljuk. Beletesszük a nagy szemű fehér babot (előzőleg beáztatva és sós vízben kb. 30 percig főzve, vagy vegyünk olyat ami sós vízben van eltéve – én ezt javaslom) és a tejszínt, egyszer összeforraljuk, lezárjuk. A spenótot csak ezután tesszük bele, így megőrzi a színét, meg a vitaminokat is.
2 megjegyzés:
Aranyos, kis fáziskéséssel, de legalább ötletelt. ;-)
Tényleg nem hétköznapi a párod, mert nem sok pasinak jut eszébe a spenót.
Hmm, igazán nagy segítség lenne nekem is ha néha megmondaná, mit enne szívesen... Erre vasárnap meg is mondta, hyog a combokat süssem meg sütőben és tegyek mellé krumplit, úgy, ahoyg előző este anyóséknál ettük. Az eredmény isteni lett, persze, azt nem mondta, hoyg mit tegyek rá, tehát szabad kezem volt. Anyósomat ezért irigylem néha, mert apósom mindig megmondja neki, mit szeretne enni.
Megjegyzés küldése