2009. január 9., péntek

10 nap a francia gasztronómia világában - Boulangerie és Patisserie


A két legizgalmasabb hely Párizsban. Szerencsére a lakásunk közvetlen szomszédságában található üzlet mindkettőt egyesítette magában. De ezzel a mázlista elhelyezkedéssel nem voltunk egyedül, mert kb tényleg minden sarkon van egy friss kenyérillatot árasztó bolt. Ha valaki még nem jött volna rá, az előbbi kifejezés a pékségre vonatkozik, az utóbbi a cukrászdára.
Már írtam, hogy ciki vagy sem, de egyik kedvenc ételem a vajas kifli. Simán el tudnék rajta élni bármeddig. Igazából mindent tudok nélkülözni az étrendemből, de a kenyeret, péksüteményt semmiképpen sem. Úgyhogy azt hiszem Párizst nekem találták ki. A supermarketben szerintem senki sem vesz pékárut, viszont a pékségben állandó sor áll, hogy a mindig meleg, a sütőből éppen kivett kenyerekért versengjenek. És az utcán tényleg baguettekkel rohangáló embereket látni. Ott biztos nincs olyan, hogy tegnapi kenyeret esznek. Mindenki csak annyit vesz, ami aznapra elég, és másnap reggel első útjuk újra a pékhez vezet. Amennyire megfigyeltem nagyon finnyásak a pékárura. A frissességre biztos. A péknél nem hibázhatsz. Akkora a forgalom, hogy mindig illatos, ropogós árut kapsz. Csak győzz választani.


A kenyeres részlegnél ott a sokfajta tésztából sütött "rúd". Mert a kenyérnek is baguette formája van. Aztán vannak a kenyérformájú kenyerek, de ezek általában magosak, vagy valamilyen ízesítésűek. Persze a baguette-ből is van tradition, meg sima is. Mi mindig a simát vettük. Egy kis camembert-rel vagy brie-vel....hmmmm...de magában is. Egy szinttel lejjebb az üvegpultban várakoznak az aranybarna péksütik. Pain au chocolat (csokistáska), pain raisin (Chouchou kedvence mazsolás vaníliás tekercs), pain drops (csokis kifli szerűség), croissant aux amandes (mandulás croissant, szintén Chouchou kedvence), aztán jön az én kedvencem: chausson pomme. Hát ez olyan finom, hogy tényleg nem lehet szavakkal kifejezni: vajas levelestészta, belül pedig krémes almatöltelék. Na néhány chausson pomme-ért szinte bármire képes lennék. És hát utoljára hagytam, de azért az előbb említett almáson kívül mindent vivő a croissant. Uramisten de finom! Kiérezni a vaj ízét. Szigorúan frissen fogyasztandó! Legkedvesebb Bee barátnőmnek mindig friss croissant szállítmányokat kell hozzak utiajándékként.


És amit még nem mondtam. Az üzlet másik felében cukrászsütemények vannak. Nem akkorák mint nálunk, hanem kis falatkák. Ez a koncepció nekem sokkal jobban tetszik. Ha egyszer cukrászdám lenne, biztos nálam is falatkákat lehetne kapni, hogy jó sok fajtát meg lehessen kóstolni. Itt található a mille feuille (olyasmi mint a mi bécsi krémesünk), hát ez is lélegzetelállító. Aztán ott sorakoznak a kis tarte-ok a legkülönfélébb ízesítésűek. Almás, körtés, málnás, epres.

Meg a már az előző posztomban is említett macaronok, amiket kétszer kellett megkóstoljak, hogy a rabjukká váljak...
Ezeken kívül lehet még kapni kb száz fajta bombont, csokit, amit gyönyörű dobozokba csomagolnak. És persze mindig a tradicionális szezonális dolgokat, mostani kinntartózkodásom alatt a galette de rois-t. Amiről majd később írok. Meg arról is, hogy hogyan nem jutottam el a Pierre Hermés cukrászatába...
Mert ugye kedvenc francia foodblogjaimon (ez meg ez) kinéztem, hogy milyen gasztrohelyekre kell elmenjünk Párizsban, szegény Chouchout magam után vonszolva keresztül a fél városon, míg végül megérkeztünk a 15. kerületbe...
És a végére egy negatív dolog is. A quiche-től egyáltalán nem voltam elragadtatva. Tésztakosárban sütött rántotta, mindenféle kiegészítővel.
Ahogy megírtam a posztot jöttem rá, hogy nem nagyon van fotóm a témához...hát a fent leírt dolgok annyira magukkal ragadtak, hogy még fotózni is elfelejtettem.

1 megjegyzés:

Palócprovence írta...

Hát, ezekért (is) irigylem a franciákat!