Hétvégi zsákmány

Hűűű hát nagyon izgalmas dolgokkal vágtam neki a hétvégének!

Először is, pénteken az ország első szakácskönyv boltjában garázdálkodtam, és két új darabbal tértem haza. Igazából vagy a Silver Spoont akartam megvenni, vagy a Szakácsok könyvét (már nem tudom, mi az angol címe), de nem volt egyik sem. Azért nem keseredtem el teljesen, mert sikerült tizenkét másik szakácskönyvet kiválasztanom, amit nagy önmérsékletet tanúsítva leredukáltam a képen látható kettőre. Az indiait a second hand polcon találtam, a süteményes a híres BBC Good Food Magazine válogatásköteteinek egy darabja. Természetesen kitűnő receptekkel, gyönyörű fotókkal, az elkészítéshez szükséges idővel és a desszertek olykor nem csekély tápanyagtartalmával.

Este pedig Sipkás szüleinek a kertjében leszüreteltük a dús fügefát. Elég ravasz kis gyümlöcs, az érett darabok kivétel nélkül mindig egy óriás levél felett megbújva napoznak, így csak a legszakavatottabb szem bukkanhat rájuk. Emlékeim szerint a füge legkorábban augusztus végén válik ehetővé, de úgy tűnik a globális felmelegedés már a magyar fügeállományra is kifejtette "jótékony" hatását, így mediterrán országként már július végén is hetente többször megtölti kedvenc fánk a kosarunkat. Szerencsére úgy tűnik, a szeptemberi szüret sem marad majd el, mert a napos nyarakon, ha jól érzi magát, kétszer is beérik.

Nagyon szeretem a fügét. Talán legkevésbé aszalt változatát, de a frisset magában annál inkább, vagy kecskesajttal és madársalátával, máskor sonkával és balzsamsziruppal, ősszel libamáj mellé ettük balzsamecettel. Van egy jópár túlérett, amiből szívesen csinálnék fügelekvárt, ha találnék egy jó receptet. Aki rendelkezik ilyennel, az ne kíméljen!