2008. július 11., péntek

Házi málnalimonádé


A"házi" kajákat általában mindenki szereti, sőt.
Házi disznótoros vagy joghurt, tészta savanyúság vagy szörp... ki ne kapná fel a fejét ezek hallatán. Nos, nekünk kisgyerekkorunk óta borzasztó elkényeztetésben volt részünk. Nagyi minden földi jóval ellátott minket, mindent házilag készített úgyhogy igaz (volt) ránk az a mondás, hogy jó dolgunkban nem tudtunk mit csinálni. Jó dolgunkban mindketten utáltuk például a házi szörpöket, de olyannyira, hogy máig az orromban érzem a ribizli szörp fanyar aromáját, ahogy a napi kötelező adagomat húzom le belőle - Ez nagyon egészséges kislányom, nincs benne semmi tartósítószer - Anyúúú, nem kérek többet - igyad csak, ez tiszta gyümölcs - Anyúú utálom – kajára nem mondjuk, hogy utálom – jó akkor nem szeretem fúúúj! Miközben hatalmas lúzernek éreztem magam, mert a barátnőimre gondoltam, akik vidéki nagymama híján kólákat, UV zöld kivi üdítőket, és mindenféle izgalmas dolgokat ittak. Így viseltük hát sanyarú sorsunkat a házi ribizli és meggy szörpök között, és csalódottan nézegettük a Nagyi spájzának eltett lecsóval, paradicsommal, körte, alma, füge, eper és sárgabaracklekvárral, mindenféle száraztésztával, savanyúsággal teletömött polcait, és irigyeltünk mindent, ami BOLTI. A bolti cérnametélt például a mai napig fogalom. Ha szavazni kellene mondjuk, hogy mi legyen a karácsonyi húslevesben én biztos a bolti cérnametéltre szavaznék. Persze soha nem lehet szavazni, mert a Nagyi ott helyben szörnyethalna, ha nem HÁZI csigatészta lenne benne.
Szóval minden elképzelhető házi szörp fenyegető árnyékában egy elérthetetlen dolog volt a két szerencsétlen kistestvér számára: a MÁLNASZÖRP, málna ugyanis nem volt a Nagyi kertjében, így málnaszörpöt sose ittunk, hiszen otthon volt több hektoliter házi meggy. Ebből egyenesen következik, hogy mi kellett pont a két hülyegyereknek. A málnaszörp egyenlő volt a boltisággal. Szóval evidens, hogy erre vágyakoztunk állandó jelleggel.
Aztán lassanként leszoktam a szörpivásról, a múlt hétvégén a piacon azonban egyszer csak megcsapta az orromat a ládaszám kirakott málna édes illata, és rögtön jött a gyerekkori sóvárgás érzés. Gasztroblog tulajdonosként azonban erőt vettem magamon és nem rohantam bolti szörpért, hanem friss gyümölcsből elkészítettem ezt a nagyon frissítő és illatos nyári italt.

Hozzávalók: 30-40 dkg friss málna, 1 lime leve, 3 evőkanál méz (elhagyható), 1,5 dl szóda.
A málnát lebotmixerezem, és sűrű szövésű szitán átpasszírozom. Ez elengedhetetlen a magok miatt, illetve ha tetszetős külalakot szeretnénk elérni. Belecsavarom a lime-ot, beleteszem a mézet felöntöm szódával.
Gyönyörű színe lesz, és ha Barbie lennék tettem volna bele olyan jégkockákat, amibe előzetesen málnát fagyasztok.

3 megjegyzés:

miniMálna írta...

mignonok! hát ez az, amire azt mondom első pillanatban, hogy tyűűű :D ez a kép nagyon szép lett, és kedvem támadt a málnaszörphöz! lime is van itthon, úgyh hadd szóljon :) úgyse csináltam még szörpöt házilag, boltit meg nem szoktam inni.

és a nagymama. hát ha nekem ilyen nagyim lett volna! :) nála max. sárgabaracklekvár volt, az is tele szalicillal.

Mignonok írta...

igen, ez egy kifejezetten neked való ital:-) remélem izleni fog!

Ági, aki főz írta...

Gyönyörű ez a kép! Én is mentem megkóstolnám.
A nagyik pedig már csak ilyenek, addig örüljön az ember, amíg kiszolgálják.