A"házi" kajákat általában mindenki szereti, sőt.
Házi disznótoros vagy joghurt, tészta savanyúság vagy szörp... ki ne kapná fel a fejét ezek hallatán. Nos, nekünk kisgyerekkorunk óta borzasztó elkényeztetésben volt részünk. Nagyi minden földi jóval ellátott minket, mindent házilag készített úgyhogy igaz (volt) ránk az a mondás, hogy jó dolgunkban nem tudtunk mit csinálni. Jó dolgunkban mindketten utáltuk például a házi szörpöket, de olyannyira, hogy máig az orromban érzem a ribizli szörp fanyar aromáját, ahogy a napi kötelező adagomat húzom le belőle - Ez nagyon egészséges kislányom, nincs benne semmi tartósítószer - Anyúúú, nem kérek többet - igyad csak, ez tiszta gyümölcs - Anyúú utálom – kajára nem mondjuk, hogy utálom – jó akkor nem szeretem fúúúj! Miközben hatalmas lúzernek éreztem magam, mert a barátnőimre gondoltam, akik vidéki nagymama híján kólákat, UV zöld kivi üdítőket, és mindenféle izgalmas dolgokat ittak. Így viseltük hát sanyarú sorsunkat a házi ribizli és meggy szörpök között, és csalódottan nézegettük a Nagyi spájzának eltett lecsóval, paradicsommal, körte, alma, füge, eper és sárgabaracklekvárral, mindenféle száraztésztával, savanyúsággal teletömött polcait, és irigyeltünk mindent, ami BOLTI. A bolti cérnametélt például a mai napig fogalom. Ha szavazni kellene mondjuk, hogy mi legyen a karácsonyi húslevesben én biztos a bolti cérnametéltre szavaznék. Persze soha nem lehet szavazni, mert a Nagyi ott helyben szörnyethalna, ha nem HÁZI csigatészta lenne benne.
Szóval minden elképzelhető házi szörp fenyegető árnyékában egy elérthetetlen dolog volt a két szerencsétlen kistestvér számára: a MÁLNASZÖRP, málna ugyanis nem volt a Nagyi kertjében, így málnaszörpöt sose ittunk, hiszen otthon volt több hektoliter házi meggy. Ebből egyenesen következik, hogy mi kellett pont a két hülyegyereknek. A málnaszörp egyenlő volt a boltisággal. Szóval evidens, hogy erre vágyakoztunk állandó jelleggel.
Aztán lassanként leszoktam a szörpivásról, a múlt hétvégén a piacon azonban egyszer csak megcsapta az orromat a ládaszám kirakott málna édes illata, és rögtön jött a gyerekkori sóvárgás érzés. Gasztroblog tulajdonosként azonban erőt vettem magamon és nem rohantam bolti szörpért, hanem friss gyümölcsből elkészítettem ezt a nagyon frissítő és illatos nyári italt.
Hozzávalók: 30-40 dkg friss málna, 1 lime leve, 3 evőkanál méz (elhagyható), 1,5 dl szóda.
A málnát lebotmixerezem, és sűrű szövésű szitán átpasszírozom. Ez elengedhetetlen a magok miatt, illetve ha tetszetős külalakot szeretnénk elérni. Belecsavarom a lime-ot, beleteszem a mézet felöntöm szódával.
Gyönyörű színe lesz, és ha Barbie lennék tettem volna bele olyan jégkockákat, amibe előzetesen málnát fagyasztok.
Házi disznótoros vagy joghurt, tészta savanyúság vagy szörp... ki ne kapná fel a fejét ezek hallatán. Nos, nekünk kisgyerekkorunk óta borzasztó elkényeztetésben volt részünk. Nagyi minden földi jóval ellátott minket, mindent házilag készített úgyhogy igaz (volt) ránk az a mondás, hogy jó dolgunkban nem tudtunk mit csinálni. Jó dolgunkban mindketten utáltuk például a házi szörpöket, de olyannyira, hogy máig az orromban érzem a ribizli szörp fanyar aromáját, ahogy a napi kötelező adagomat húzom le belőle - Ez nagyon egészséges kislányom, nincs benne semmi tartósítószer - Anyúúú, nem kérek többet - igyad csak, ez tiszta gyümölcs - Anyúú utálom – kajára nem mondjuk, hogy utálom – jó akkor nem szeretem fúúúj! Miközben hatalmas lúzernek éreztem magam, mert a barátnőimre gondoltam, akik vidéki nagymama híján kólákat, UV zöld kivi üdítőket, és mindenféle izgalmas dolgokat ittak. Így viseltük hát sanyarú sorsunkat a házi ribizli és meggy szörpök között, és csalódottan nézegettük a Nagyi spájzának eltett lecsóval, paradicsommal, körte, alma, füge, eper és sárgabaracklekvárral, mindenféle száraztésztával, savanyúsággal teletömött polcait, és irigyeltünk mindent, ami BOLTI. A bolti cérnametélt például a mai napig fogalom. Ha szavazni kellene mondjuk, hogy mi legyen a karácsonyi húslevesben én biztos a bolti cérnametéltre szavaznék. Persze soha nem lehet szavazni, mert a Nagyi ott helyben szörnyethalna, ha nem HÁZI csigatészta lenne benne.
Szóval minden elképzelhető házi szörp fenyegető árnyékában egy elérthetetlen dolog volt a két szerencsétlen kistestvér számára: a MÁLNASZÖRP, málna ugyanis nem volt a Nagyi kertjében, így málnaszörpöt sose ittunk, hiszen otthon volt több hektoliter házi meggy. Ebből egyenesen következik, hogy mi kellett pont a két hülyegyereknek. A málnaszörp egyenlő volt a boltisággal. Szóval evidens, hogy erre vágyakoztunk állandó jelleggel.
Aztán lassanként leszoktam a szörpivásról, a múlt hétvégén a piacon azonban egyszer csak megcsapta az orromat a ládaszám kirakott málna édes illata, és rögtön jött a gyerekkori sóvárgás érzés. Gasztroblog tulajdonosként azonban erőt vettem magamon és nem rohantam bolti szörpért, hanem friss gyümölcsből elkészítettem ezt a nagyon frissítő és illatos nyári italt.
Hozzávalók: 30-40 dkg friss málna, 1 lime leve, 3 evőkanál méz (elhagyható), 1,5 dl szóda.
A málnát lebotmixerezem, és sűrű szövésű szitán átpasszírozom. Ez elengedhetetlen a magok miatt, illetve ha tetszetős külalakot szeretnénk elérni. Belecsavarom a lime-ot, beleteszem a mézet felöntöm szódával.
Gyönyörű színe lesz, és ha Barbie lennék tettem volna bele olyan jégkockákat, amibe előzetesen málnát fagyasztok.
3 megjegyzés:
mignonok! hát ez az, amire azt mondom első pillanatban, hogy tyűűű :D ez a kép nagyon szép lett, és kedvem támadt a málnaszörphöz! lime is van itthon, úgyh hadd szóljon :) úgyse csináltam még szörpöt házilag, boltit meg nem szoktam inni.
és a nagymama. hát ha nekem ilyen nagyim lett volna! :) nála max. sárgabaracklekvár volt, az is tele szalicillal.
igen, ez egy kifejezetten neked való ital:-) remélem izleni fog!
Gyönyörű ez a kép! Én is mentem megkóstolnám.
A nagyik pedig már csak ilyenek, addig örüljön az ember, amíg kiszolgálják.
Megjegyzés küldése